Védák a visszérről. Orvosok, orvostudomány

A hét jóga gyakorlata: Párshvóttánászana…

Full text search Orvosok, orvostudomány, medici, ιατροι, medicina, ιατριχη. Az orvostudomány mindazon ismereteknek összege, melyek egyrészt az egészséges emberi testnek szerkezetére boncztan, anatomia és szövettan, histologiaszerveinek fejlődésére fejlődéstan, embryologia és működésére élettan, physiologia vonatkoznak, másrészt a betegségek okait kóroktan, aetiologiatüneteit kórtünettan, semioticameghatározását kórismészet, diagnosticagyógyítását gyógytan, therapeuticavégül a betegségek elleni védekezést prophylaxis tárgyalják.

Az orvostudomány, mely évezredeken át szakadatlanúl folytatott szellemi munkásságnak még mindig tovább fejlődő terméke, exact, természettudományi alapon áll és továbbfejlesztése inductiv, kisérleti módszerekkel történik; legfontosabb segédtudományai az állattan zoologiaa növénytan botanicaaz ásvány- meg földtan mineralogia és geologiaa természettan physica és Védák a visszérről vegytan chemia.

Az orvostan már az ókorban számos szakmára oszlott, melyek közül legnevezetesebbek a belgyógytan medicina internaa sebészet chirurgiaa szemészet opthalmologiaaz elmegyógyászat psychiatriaa bőrgyógytan dermatologiaa fogászat odontologiaa szülészet meg nőgyógyászat obstetricia és gynaecologiaa gyermekgyógyászat paediatriatovábbá a közegészségtan hygiene és belső visszér következményei törvényszéki orvostan medicina forensis.

Az orvostudomány művelésével és visszérrel ihat alkalmazásával hivatásszerűen az orvosok foglalkoznak.

Jóval megelőzte az elméleti orvostannak keletkezését a gyakorlati orvoslás fejlődése, a mennyiben már az őskorban, midőn az emberi test szerkezetét és Védák a visszérről betegségek variform visszér még senki sem kutatta, mindenkoron és az összes népeknél fennállott a törekvés a betegek szenvedéseinek enyhítésére és az egészség visszaszerzésére. Az emberek ugyanis már az évezredek hosszú sorára terjedő történelemelőtti időszakban is az időjárás viszontagságai és a nomád életmód mellett sokszor jelentkező élelemhiány folytán, továbbá az embertársaikkal, meg a vadállatokkal vívott harczaik közben gyakran megbetegedtek, és ilyenkor a fájdalomtól és Védák a visszérről sarkalva társaikhoz fordultak segítségért.

Az ősemberben, a kinek tapasztalnia kellett, hogy minden élő lény előbb-utóbb meghal, vagyis hogy az élet folytonos és végeredményében sikertelen harcz a halál ellen, az a gyógyításra irányuló ösztön is megnyilatkozhatott, melyet naponként látunk az állatvilágban is, midőn pl.

Tényleg talán az állatok megfigyelése vezethette az embereket egyes ősrégi gyógyító módok feltalálására; így pl. Plinius szerint n. Hogy milyen lehetett az orvoslás kezdetben, azt a művelődés legalacsonyabb fokán álló, ú. A műveletlen népek valamint minden általuk meg nem érthető természeti tüneményt, úgy a legtöbb betegséget is valamely emberfölötti hatalomnak tulajdonították. Védák a visszérről a fölfogásból kiindulva az egészség megóvását és a betegségek meggyógyulását első sorban az által vélték elérhetőnek, hogy az egészséget adó és a betegséget Védák a visszérről istenségeknek, jó vagy gonosz szellemeknek kegyét könyörgésekkel, hizelgéssel meg értékes ajándékokkal, az ú.

• A vénák kitágultak, de nincs visszér
• Элли и Эпонина вместе с Арчи завершали все приготовления к отбытию на следующее утро.
• Orvosok, orvostudomány | Ókori lexikon | Reference Library
• Gyógynövényes gél visszér ellen
• Каждому нашему ребенку предложили на выбор несколько пар, причем все они прошли генетический отбор.
• Он целовал меня и брал вас обоих на руки.
• Быть может, - согласился Орел.

Gyakran a betegségeket önálló lényeknek, nevezetesen valamely gonosz szellemnek, daemonnak, ördögnek képzelték, mely a beteg testébe hatolt és ott megfészkelte magát; ilyenkor ezt a beteg testéből kérésekkel, fenyegetésekkel, különböző cselfogásokkal vagy pedig erőszakkal iparkodtak kiűzni. Későbben az emberek azokat az istenségeket, a kikhez az egészség visszanyeréséért intézett fohászok leggyakrabban látszottak sikereseknek, az orvoslás különleges istenei gyanánt tisztelték, sokszor pedig oly elhalt orvosokból, a kik kiváló gyógyító képességükkel tüntek ki, alkottak képzeletükben gyógyító isteneket.

Viszont olyan mértékben se szeretnénk elmerülni a témában, mint ahogy azt egy szerzetes jógi tenné.

Az ősnépek az orvosi ismereteket is isteni eredetűnek tartották és az isteni akarat közvetítőnek a papokat tekintették. A papok hatalmuk és gazdagságuk növelése czéljából rendszeresen űzték azután a betegek gyógyítását és hogy az emberek képzeletére jobban hassanak, feltünő ruházatot hordtak és a szokásostól eltérő, rejtélyes módon viselkedtek.

Orvosok, orvostudomány

A míg a gyógyítást a papok és a varázslók gyakorolták, addig az orvoslás legfőbb eszközei a különböző vallásos szertartások, imák, böjtölések, szellemüzések és amulettek maradtak. Ez a theurgikus és mystikus jellegű orvostan a czivilizálatlan népeknél jelenleg is uralkodik, sőt ennek nyomaival a művelt államokban is gyakran találkozunk még a szent képek, szent szobrok és bucsújáró helyek stb.

Minthogy azonban sok megbetegedésnél, így különösen a külső erőszak által okozott sérüléseknél, az ezeket előidéző ok annyira kézenfekvő, visszérből a legjobb tinktúra ezt a műveletlen emberek is közvetetlenűl könnyen felismerhették, ily esetekre vonatkozólag már az ősemberek is megfigyelés és próbálgatás útján hasznos ismeretekre tettek szert.

Ily módon a theurgikus—mystikus orvoslással párhuzamosan mindenütt az orvoslásnak egy durva empirismuson alapuló alakja is kezdett kifejlődni.

Erre nemcsak analogia útján lehet következtetni a vad népeknél mostanában is dívó egészen helyes és czélszerű gyógyító módokból, hanem közvetetlen bizonyítékaink is vannak, a mennyiben az őskorból fenmaradt emberi csontokon sokszor egészen jól láthatók meggyógyult törések. A gyógyítással foglalkozó papi osztály a hosszú időn át folytatott megfigyelések útján nyert empirikus orvosi ismereteket többnyire különböző szent könyvekbe foglalta egybe, a melyeknek tartalmát a profán nép előtt azután titkolták.

Egyes bölcs vallásalkotók azonban, a kik a nép által követendő Védák a visszérről törvények közé a tisztaságra és mértékletességre vonatkozó szabályokat is fölvették, üdvös hatást gyakoroltak az emberiség egészségi állapotára. A művelődés haladásával későbben az orvoslás művészete megszünt a papok kizárólagos monopoliuma Védák a visszérről, mert mások, még pedig első sorban miért visszér a terhesség alatt természetbölcselők is kezdtek tudományos módon művelésével foglalkozni.

Ettől az időtől fogva az orvosi kutatás eredményei nem maradtak többé titokban, hanem az emberiség közös kincseivé váltak, és önálló orvosi rend is fejlődött ki, mely élethivatásál tűzte ki a betegeknek tudományos Védák a visszérről való gyógyítását.

A jelzett módon lényegileg egyformán történt az orvostan fejlődése minden népnél; ennek a fejlődésnek az ókor legnevezetesebb culturnemzeteinél való menetét az alábbi rövid áttekintés ismerteti vázlatosan. Bartels, Die Medizin er Naturvölker, Leipzig, Keletázsiai népek. A chinaiaknál, a kik már évezredek előtt, midőn Europában a culturának még nyoma sem volt, a művelődésnek meglehetősen magas fokát érték el, a theurgikus és mystikus orvoslás mellett a tudományos szinezetű orvostan és az orvosi rend kifejlődése is nagyon korán elkezdődött.

A chinai mythus szerint is az orvostant Shin nong császár alapította körülbelül huszonnyolcz évszázaddal Kr. Két évszázaddal későbben Hwang ti császár írt egy jeles orvosi művet, melynek egyes részei állítólag még ma is megvannak. A Chow dynastia uralkodása alatt a 12—3.

Szerző: Ádám - Az elnevezés olyan tartásra utal, amely erősen megnyújtja a mellkas oldalát.

A keleti Hang dynastia uralkodásának idejébe 25— Kr. Ezen művekben az ókori chinai orvostan fejlődésének tetőfokát érte el, a későbbi orvosi irodalom már csak a classikus orvosírók műveinek magyarázgatásából és kivonatolásából állott. Mivel Chinában emberi hullák bonczolása vallásos okoknál fogva tiltva volt, azért anatomiai ismereteik igen Védák a visszérről és tévesek maradtak. A chinai orvostan szerint az embert épen úgy mint az egész világot öt elem alkotja, ú.

Az egész világegyetemet és így az emberi szervezetet is két főerő, a hím jang és a női erő jin kormányozza. Az öt elem és az ezeket szabályozó két főerő egyensúlya az egészséget eredményezi, míg egyensúlyuknak megzavarása betegséget idéz elő. Az ütérlökés észlelésére a chinai orvosok oly nagy súlyt fektettek, hogy ezt a testnek tizenegy különböző helyén figyelték meg, és a kór megállapítását első sorban a pulsus tulajdonságaira alapították, de az ütérlökésen kívül a betegeknek nyelvét, száját, orrát, szemeit, füleit, vizeletét és székletét is vizsgálgatták.

Kezdő jóga- és életmód tanfolyam csütörtökön

A chinaiaknál a gyógyszertani ismeretek már az ókorban igen fejlettek voltak; az állat- növény- meg ásványvilágból Védák a visszérről számos anyagot használtak fel a gyógyítás czéljaira, ezenkívűl már az ókorban előszeretettel Védák a visszérről a massageot és a gyógygymnastikát is. Nagybecsű gyógyszernek, valóságos panaceának tartották a nindjint vagy ninsit, mely a borostyánfélékhez tartozó és Korea félszigeten otthonos panax ginseng nevű cserjének gyökeréből kiszivárgó mézga.

Ezt az erősítő és izgató gyógyszert a Chinában már nagyon korán a szakorvosi rendszer uralkodott és az orvosokat szigorúan büntették, ha betegeik gyógykezelésében nem szorosan a régi orvosi tekintélyek utasításai szerint jártak el. A chinaiakat egyáltalában jellemző ezen rideg conservativismus minden idegen befolyás érvényesülését kizárta és lehetetlenné tett minden nevezetesebb haladást, úgy hogy a chinai orvostan mintegy megkövesedett ókori állapotában.

A japánok, a kiknél már szintén az ókorban indult virágzásnak az orvostan, ennek megalapítását O na muchi no mikoto és Szukuma hiko na no mikoto istenségeknek tulajdonították.

Indiai konyha: ősi titkok és mai ellentmondások

Az orvosi rend a japánoknál nagy tekintélynek örvendett. Az egészség fentartására igen fontosnak tartották és tartják még ma is a japán orvosok a forró fürdőknek rendszeres használatát.

Ardouin, Histoire de la médecine en Japon, Paris, Gesztenye gyümölcs tinktúrája visszér ellen, Heilgymnastik im grauen Alterthum, speciell bei den Chinesen, Arch. Scheube, Die Medicin d.

Völker Handbuch d. Indiában az orvoslás művészete szintén már az őskorban kezdett kifejlődni; itt is isteni eredetűnek tartották, Upa védának azaz az isteni kinyilatkoztatás kiegészítő részének nevezték, és ennek megfelelően theurgikus-mystikus jellegű volt. Az indiai orvosi ismeretek ősrégi eredetét az a körülmény is bizonyítja, hogy már a legrégibb indiai szentkönyvek, nevezetesen a rig véda és az atharva véda, melyek legalább is évesek, számos orvosi tárgyú hymnust tartalmaznak.

Az óindiai irodalom második, ú. Védák a visszérről az időszakban szanszkrit nyelven terjedelmes orvosi irodalom fejlődött ki. A legkiválóbb orvosirók Csaraka és Szuszruta voltak, kiknek ajur véda vagyis az élet könyve czímű művei az utókor számára fennmaradtak. Csaraka művének Védák a visszérről csak egyes részeit ismerjük Th. Wise angol fordításban, ellenben Szuszruta egész ajur védáját Hesaler Ferencz orvos és müncheni tudományos akadémia tagja — már —ben kiadta Erlangenben latin fordítással és magyarázatokkal együtt öt kötetben.

Ezeknek az orvostan összes ágait rendszeresen tárgyaló munkáknak keletkezési idejére nézve még nagyon eltérők a vélemények; míg egyesek, mint pl. Weber, ősrégieknek tartották ezeket és a görög orvosi tudomány eredetét is Indiában keresték, addig pl. Haas azt igyekezett bebizonyítani, hogy csak a Kr. Az újabb buvárlatok szerint azonban bizonyosnak tekinthető, hogy Csaraka és Szuszruta kb. A későbbi indiai orvosirók túlnyomó részben csak ezen két szerző műveinek kivonatolására és magyarázgatására szorítkoztak, míg az indiai irodalom harmadik szakaszában az izlám elterjedésével az arab befolyás vált uralkodóvá.

Tény, hogy az indiaiak és a görögök érintkezése már nagyon korán kezdődött. Bizonyos pl.

A visszérgyulladás kezelése általában és Ayurvédával A visszérgyulladás Védák a visszérről kezelési lehetőségei között meg kell említeni a kompressziós harisnya viselését, a lézeres és műtéti beavatkozást, az injekciós kezelést. Az Ayurvéda azonban természetes, házilag is kivitelezhető gyógymódokat ajánl. A visszérgyulladás kezelése otthon: -   hideg-meleg lábfürdő vétele, szaunázás és az azt követő hideg merülés: rugalmassá tesz a merevvé vált visszér falát -   rendszeresen végzett úszás, séta, biciklizés -   álló, vagy ülőmunka végzése közben érdemes bizonyos időközönként megmozgatni az elmerevedő végtagokat, hogy a vérkeringés fokozódjon Az ayurvédikus fitoterápia növényei köz a brahmi, az amla, a fokhagyma, a gyömbér és a hagyma játssza a főszerepet. Ezt a célt szolgálja a hashajtás és a beöntés eljárása, a sok zöldség és gyümölcs fogyasztása természetes hashajtó hatással bír pl.

Nagy Sándor hódító hadjárata óta India és a nyugati államok érintkezése állandóvá és gyakorivá vált és bizonyára nem csupán a kereskedelmi czikkek, hanem a szellemi termékek kicserélését is eredményezte. Az indiai orvostant a görög írók a visszéreket egy szóval kezeljük emlegették, így pl. Theophrastus hist. Az indiai orvosok az ókorban nagy tekintélynek örvendtek. Aránylag legtökéletesebbek gyógyszertani ismereteik voltak; az állat- növény- és ásványvilágból vett nagyszámú gyógyszereken kívül előszeretettel alkalmazták a massageot és a tengeri, folyam- meg forrás-fürdőket és általában nagy súlyt helyeztek a testnek tisztántartására.

Vallási okoknál fogva Indiában a hullavizsgálat lehetetlen volt és így boncztani meg élettani ismereteik nagyon tévesek maradtak. A belső betegségek okait a szervezetet alkotó nedvek elváltozásaiban Védák a visszérről. Ügyesek voltak a sebészet némely terén, így pl. Az orvos kötelességeire és viselkedésére vonatkozólag is igen helyes nézeteket vallottak; így pl. Szuszruta azt mondta, hogy az az orvos, a ki nem érti a belgyógyászatot és a sebészetet egyaránt, oly madárhoz hasonlít, melynek csak egy szárnya van; továbbá hangsúlyozta, hogy az orvos úgy szeresse betegeit, mintha saját gyermekei lennének.

A buddhismus alapelveiből kifolyólag Indiában már a Védák a visszérről században Védák a visszérről. Irodalom: A. Weber, Indische Litt. Berlin, Haas, Über die Ursprünge der ind. Iwan Bloch, Indische Medizin Handbuch d. Jolly, Ind. Strassburg, Cordier, Études sur la médecine hindoue, Paris, Hoernle, The Bower manuscript, Calcutta, — Wise, The hindoo systeme of medicine, London, A szemita népek körében is már az őskorban virágzott az orvoslás theurgikus-mystikus alakja.

Az ásatások alkalmával újabban nagy számban napfényre került ékiratoknak tanulmányozásából kitünt, hogy nem csupán az assyriaiak és babyloniak, visszér súlyzó már Chaldaea őslakói, a turáni népcsaládhoz tartozó szumériak és akkádiak is, a kik már 4—5. Az ókori zsidó irodalomból egyetlenegy orvosi vagy természettudományi művet sem ismerünk ugyan, de a biblia és az ennek értelmezésére vonatkozó tudományos vitákat magában foglaló talmud, melynek szerkesztése a Kr.

Különösen kiemelendők a Mózes törvénykönyvében foglalt nagyon üdvös közegészségi intézkedések, melyek a köztisztaságra, az ételek czélszerű megválasztására meg a kötelező hússzemlére, továbbá a ragályos betegek elkülönítésére, a körülmetélésre és a hetenkint egy napi munkaszünetre vonatkoznak.

A tudományos orvostan és a Védák a visszérről terén azonban a zsidók csak az önálló zsidó birodalom megszünése után kezdtek szerepelni, miután a görög orvosi irodalommal megismerkedtek.

A chaldaeusok előszeretettel foglalkoztak az astrologiával és a magiával, a zsidó vallásbölcsészetnek egy kinövése pedig a kabbala volt; ezek a mystikus tanok, melyek babonáknak és varázslatoknak tudományos sallanggal fölcziczomázott halmazai voltak, az újplatonismus föltünésekor, a Kr.

Preuss, Medizin der Juden mindkét monographia a Handbuch d. Wunderbay, Biblisch-talmudische Med. Riga, — Ebstein, Die Med. Rabbinovicz, La médecine du thalmoud, Paris, Aegyptusban, az ősrégi művelődés e hazájában, a papok már négy-öt évezreddel Kr. Már Homerus Odysseája 4, — magasztalja az aegyptusiak hatásos gyógyszereit meg orvosi ismereteit, és az ókorban számos külföldi tudós utazott ezek megismerése végett Aegyptusba.

Sok jeles görög is, így pl. Thales, Pythagoras, Herodotus, Democritus, Hippocrates és Plato, hosszú időt töltöttek el ott a titkos tudományok és ezek jelentékeny részét képező orvostan tanulmányozásával, mely ily módon nagy hatást gyakorolt a szemita és a görög orvostudomány fejlődésére is.

Az ókori görög és latin irók évszázadokon át sokszor dicsőítették az aegyptusi orvosokat Plin. Kühn 11, Az ókori aegyptusi orvostanra vonatkozó ismeretek főforrása a classikus görög és latin irók művein kívül Prospero Alpini kiváló olasz orvosnak, a ki három éven át mint Venezia követének orvosa időzött Aegyptusban, ben de medicina Védák a visszérről cz.

Az orvosi papyrusok közül legnevezetesebb az Ebers-féle, melyet Ebers György ben Lukszorban szerzett meg és a melyet ben adott ki teljes fordításával együtt két folio kötetben.

Ez a leipzigi egyetemi könyvtárban őrzött papyrus, mely a legterjedelmesebb és legjobb állapotban megmaradt papyrusok egyike, husz méter hosszu ésegyenként huszonkét soros hasábból álló tekercs, mely «a gyógyszerek elkészítéséről szóló könyv minden testrész számára» cz. Ez a hieratikus irásban megírt papyrus kb. Igen becses egy Berlinben őrzött orvosi papyrus is, melyet ban Brugsch ismertetett behatóan; ez a tekercs, melyet a Szakkara mellett pyramisok közelében egy kőkorsóban, három méternyi mélységbe elásva találtak, nem egészen öt méter hosszú és mellső felületén huszonegy, hátsó felületén pedig három hasábot tartalmaz.

A Brugsch-féle papyrus a Kr. Egyéb orvosi és állatgyógyászati tartalmú papyrusok a londoni, parisi, bécsi, leydeni és turini könyvtárak birtokában vannak. Különösen kiemelendő még az ú. Pyssé-féle papyrus, melyet ben Thebae körül találtak és a melyet egyáltalában a legrégibb eredetű könyvnek tartanak, a mennyiben egy negyedfél évezreddel Kr. Az aegyptusi hitregék Védák a visszérről az orvostan Isis istennőtől származik, és ezt ennek fia Horus az ibiszfejű Thot istennel közölte. Az orvosi művészet különleges istene szerintük Imhotep, Ptah nagy fia, a kit, mint számos bronz- és agyagszobron látható, beretvált fejű, hosszú ruhás, és a térdeire fektetett papyrus olvasásába elmerült ifjú alakjában ábrázoltak.

Egy más orvosi istenségük volt Védák a visszérről, kinek egy temploma még ma is látható Szegmentális visszér. Az orvoslást a papi kaszt egy osztálya gyakorolta, mely az orvosi ismereteket részint Védák a visszérről művekben részint szóbeli hagyomány alakjában terjesztette nemzedékről nemzedékre.

A Thot isten kinyilatkoztatásának tartott ősrégi és titkos szent műnek 42 könyve közül 6 az orvosi tanokat foglalta magában Clemens Alex. Az orvosok mind papi collegiumoknak voltak tagjai, de családjaikkal külön laktak. A betegek orvosi segélyért ezekhez a papi testületekhez fordultak, és ezeknek fizették az orvoslásért járó díjakat, mire a beteg kezelésére egy-egy orvost rendeltek ki, a ki a gyógykezelésben kénytelen volt szorosan ragaszkodni a hagyományos tanokhoz.

A szakorvosi rendszer annyira uralkodott, hogy minden egyes testrész betegségét más és más speczialista gyógykezelte. A hagyományokhoz való állhatatos ragaszkodás az aegyptusi orvoslás további fejlődését szerfölött megnehezítette. Az aegyptusi orvosoknak az emberi test szerkezetéről csak igen homályos és sokban téves nézeteik voltak, a mennyiben csak a hulláknak Herodotus 2, 86—90 és Diodorus Siculus 1, 91 leirásából ismert módon való bebalzsamozásakor szerzett fölületes megfigyeléseken alapultak.

Az aegyptusi orvosok a betegek gyógyítására mindenekelőtt különféle vallásos szertartásokat és ezeknek szuggestiv hatását alkalmazták Strabo, 17de e mellett empirikus úton szerzett ismereteik felhasználásával hatásos gyógyeljárásokhoz is fordultak.

1. Olcsó és hatékony gyógyszerek a visszér ellen
2. Medvegy Gergely-beloldal - SelfnessYOGA
3. Speciális gyakorlatok a visszeres lábak számára
4. Visszér Pjatigorszk
5. Milyen húst kell enni visszérrel
6. A pókháló már visszér

Igen nagy súlyt fektettek a mértékletességre meg a tisztaságra és az egészség megőrzése czéljából gyakori fürdőzést és testgyakorlatot rendeltek. Betegség eseteiben leggyakrabban hashajtó- és hánytatószereket, továbbá vérbocsátást alkalmaztak. Legtöbbször használt gyógyszereik voltak a méz, epe, vaj, egyes állati szerek és ürülékek, továbbá az őszi baraczk kéksavtartalmú magvai, az opium, a tengeri hagyma, a sáfrán és egy kifi nevű, 16 különböző anyag elegyítéséből álló szer.

Ezeket a gyógyszereket belsőleg, továbbá füstölések, befecskendezések és öblítések valamint kenőcsök alakjában Védák a visszérről. A sebészet terén gyakorlottságukat és ügyességüket több körülmény bizonyítja; így ásatások alkalmával számos aegyptusi sebészeti műszer, nevezetesen kések, beretvák, lancetták, ollók, égetés czéljaira használt vasrudak stb.

Aránylag legügyesebbek voltak azonban az aegyptusi orvosok a szem és bőrbajok gyógyításában. Alexandria megalapítása és a Ptolemaeus dynastia uralomra jutása után a görög cultura annyira elhatalmasodott Aegyptusban, hogy itt is a hellen orvostudomány vált uralkodóvá, de az eredeti Védák a visszérről leszármazottjai, az ú.

Schwimmer, Die Med. Purjesz Zs.